http://www.pvkalocsa.extra.hu/
A Kalocsai Polgári Védelmi Kirendeltség területének
ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
a) Felszín, domborzat
Kirendeltség területe nyugati szélén észak-déli irányban a Duna folyó mellett 70 km hosszan elnyúlva, 30 km szélességben helyezkedik el. Tengerszint feletti átlagmagasság 90-95 méter. Kirendeltség illetékességi területéhez 2 város, 3 nagyközség és 16 községi település tartozik. Duna-melléki, a solti síkságra jellemező domborzati viszonyok.
b) Éghajlat
A kirendeltség időjárására általában a Duna-melléki, a solti síkságra jellemező viszonyok a mérvadók Kalocsa város viszonylatában. A napfényes órák száma eléri a 2000 -2100 körüli órát, amely jelentős hatással van a növénytermesztési kultúra kialakulására ( pl: a fűszerpaprika termelésre ). A hideg, fagyos hónapok száma kevés, a téli átlag hőmérséklet 0 Co körül alakul. Hótakaró huzamosabb időn át csak a körzet északi területén marad meg. Az időjárás alakulásában jelentős befolyása van a Duna folyónak, amely választóvonal szerepét tölti be. Közepes csapadék mennyiség a jellemző. A legkevesebb csapadék Dusnok, Bátya, Fajsz térségben hullik. Így alakult ki ebben a térségben a fajszi öntözőrendszer. Az uralkodó szélirány észak-nyugati, kisebb mértékben nyugati, délnyugati irányú a kirendeltség területén.
c) Talajadottságok
A Duna völgyében nyers, vagy különböző mértékben humuszosodott, jó termőképességű öntéstalajok találhatóak.
d) Vízrajz
A várostól nyugatra 2-3 km-re jelentős folyó a Duna, ezenkívül a várost körülölelő Vajas csatorna, 1-2 méter vízmélységgel, 8-12 méter szélességben, az ebből, illetve ebbe csatlakozó kisebb öntözőcsatornák rendszere észak, illetve a keleti városszélen, amely 1-2 méter szélességben, 0,5-1 méter mélységűek.
A város vízellátását a Dunaparton ( Barákán ) telepített vízkivételi művek látják el - szükség esetén igénybe vehető még Negyvenszállás területén lévő jelenleg használaton kívüli kutak is. Vonzáskörzet földrajzi elhelyezkedése miatt, elsősorban a Duna mellé települt községek ár- és belvíz veszélyesek. Körtöltéssel ellátott Harta és Dunapataj nagyközségek. A Duna folyó nyugat felől teljes hosszúságban, 70 km hosszan határolja a körzetet észak-déli irányban. Nagyobb vízfolyások, Duna-völgyi főcsatorna, Kiskunsági öntöző főcsatorna, Csorna-foktői vízrendszer. Sárköz I.II.III. számú csatornák szelik át, melyek 8-10 méter széles, 1-5 méter mélyek, folyási irányuk kelet- nyugati, illetve észak-déli irányúak.
Számításba vehető nagyobb tavak: Szelidi tó, Harta-Bojári tó, Szakmár halastó komplexum.
Az említett vízfolyások közül a Duna hajózható, a többi vízfolyás nem, vagy csak ( vízfeltöltés után ) kismerülésű, nem teherszállító hajó egységekkel.
A meglévő vízfolyások jelentősen csökkentik a belvízveszélyt.
A kirendeltség területén a meglévő vízművek együttes kapacitása 17.248 m3/nap. Ehhez hozzájárul, kapcsolódik a Barákai vízmű, amely Kalocsa város és vonzáskörzetének vízellátását biztosítja., mintegy 10.000 m3/ nap mennyiségben.
A meglévő 22958 lakás közül 80 % van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. A kirendeltség területén gazdálkodó mezőgazdasági termelőszövetkezetek döntő többsége saját vízművel ( vízkivételi lehetőséggel ) rendelkezik.
e) Gazdaságföldrajz
A kirendeltség települései elsősorban mezőgazdasági jellegűek, nagy önálló ipari bázisokkal nem rendelkeznek. A nagyközségekben kisebb ipari telephelyek találhatók.
f) Közlekedés-földrajz
A kirendeltség úthálózatának kialakítását befolyásolja fekvése és elhelyezkedése, amely alapvetően a földrajzi helyzetéhez épült ki. A kirendeltségen keresztül vezet az 51-es és 52-es főútvonal, melyek közepes forgalmúak és Soltnál kereszteződnek. A kiépített utak burkolata jó ( szilárd ), minden típusú járművel járható, súlykorlátozás nincs. A földutak állapota is megfelelő, mely az időjárási viszonyoknak megfelelően használható. Solt, Harta, Dunapataj, Ordas, Szakmár, Miske, Hajós, Fajsz, Dusnok és Kalocsa területén összesen 16 üzemanyagtöltő-állomás van.
Kalocsán átvezető utakon 4 szilárd híd van. A hidak alkalmasak nagy teherbírású ( 20 t alatti ) járművek áthaladására.
A kirendeltség területén az 51. sz. úton ( Solt, Dunapataj, Bátya, Dusnok ) 4 darab „B” terhelésű híd van. Különösebb korlátozás alá nem esnek. Ezen kívül 1 darab híd vezet át a Vajas csatornán Foktőnél. A több számjegyű és földutakon lévő hidak teherbírása max. 10 tonna. Ezek keskeny pályaszélességűek és alacsony teherbírásúak.
Kalocsa – Kiskőrös között működő vonalon a személyszállítás megszűnt. A teherszállítás volumene, a megszűnt termelő üzemek miatt, jelentőségét elvesztette.
A KIRENDELTSÉG VESZÉLYEZTETETTSÉGÉNEK MEGÍTÉLÉSE KATASZTRÓFAVÉDELMI SZEMPONTBÓL
Természeti veszélyforrások:
- Árvíz
- Belvíz
- Földrengés
- Rendkívüli időjárás
- Tűzveszélyeztetettség
- Biológiai
Civilizációs katasztrófák:
- Nukleáris
- Vegyi
- Terrorizmus
Ár- és belvízi veszélyeztetettség
(vizek kártételei)
A Duna folyó veszélyezteti a településeken élők életét, ingóságát és állatállományát. Várható nagy árvizek 100 évenként egyszer fordultak elő, de a töltések állaga és karbantartottsági foka megfelelő. A vízhozamot, illetve az áradás nagyságát jelen körülmények ismeretében 4-5 napra előre lehet prognosztizálni.
Rendkívüli időjárás; földrengés veszélyeztetettség
A rendelkezésre álló műszeres megfigyelési adatok és több éves adatok tanulsága szerint a kirendeltség éghajlata egyáltalán nem tekinthető állandónak. Benne hosszabb-rövidebb ideig tartó, folytonos és állandó ingadozások és változások figyelhetők meg. Téli időszakban állandó veszélyt jelent a hófúvások kialakulása, jellemzően az 51-es út Kalocsa- Dunapataj; Harta – Dunatetétlen; Újsolti bekötő útszakasz.
A kirendeltség tűzvédelmi helyzetének áttekintése
A kirendeltség nem tartozik jellemzően az erdőben gazdag területek közé, ennek ellenére nagy kiterjedésű, 2. kategóriába tartozó ( tűzveszélyes) erdők vannak. Amíg az ártéri erdők nem jelentenek nagyobb veszélyt, addig a homoki erdők – különféle sajátosságok miatt – szinte kivétel nélkül 2. kategóriába tartoznak.
A kirendeltség biológiai veszélyeztetettsége
Az emberi tevékenységtől függetlenül bekövetkező biológiai fertőzések melyek kialakulását előre jelezni nem lehet. (Pl.: Madárinfluenza, kergemarhakór)
Veszélyes vegyi anyagokat előállító, tároló és felhasználó objektumok által fellépő veszélyeztetettség
A vegyi veszélyeztetettség három fő részre osztható fel:
1. Vegyi anyagokat gyártó, felhasználó polgári szervekre
2. Veszélyes anyagok közúti, vasúti szállítására
3. Folyó és állóvizek, illetve levegő szennyezettségére
Jellemzők:
A veszélyes anyagot gyártó, tároló, felhasználó polgári szervek közül azokat tekintjük potenciális veszélyforrásnak, melyeknél olyan anyagok vannak jelen, ami a lakosságot közvetlenül veszélyezteti. Az itt jelentkező anyagok - alapvetően klór, ammónia - viszonylag állandó mennyiségűek, tárolásuk, felhasználásuk alapvetően szabályozott, ellenőrzött körülmények között történik. A veszélyes anyagok szállítására a kirendeltség területén 51sz. 52 sz. 53.sz. úton történik.
A szállítás folyamán a vegyipar teljes skálájával jelen van. Számottevő veszélyforrásként jelentkeznek a hamis szállítási okmányokkal és a nem kijelölt útvonalon közlekedő közúti járművek.
Jellemzők: A kirendeltség határán túli vegyi üzemben előállított vegyi anyagok minősége és mennyisége ismeretlen, ezért veszélyforrásként kezeljük. A százhalombattai és dunaújvárosi vegyi objektumok másodlagosan veszélyeztetik a kirendeltség É-i részén a Duna menti településeket (inverzió, megfelelő szélirány, levegőnél nehezebb, vízben oldódó anyag kijutása esetén).
Egyéb veszélyeztető tényezők.
a) Kommunális ellátórendszerek meghibásodása ( pl. : szennyvíztisztítók; szivattyúk ) , leállása folytán kialakuló veszélyhelyzet
b) Túlnyomáson működő berendezések üzemzavarai, áram-, gáz-, vízszolgáltatás nagy területet érintő huzamosabb kimaradása
c) Terror veszélyeztetettség
