„Ég és föld között”
Májusban ez volt annak a különleges kiállításnak a címe, melyet a Városi Galériában rendeztek az idén negyven éves Török Töce Tibornak. Szerintem a neve jó értelemben ismert városunkban, hiszen tudjuk róla, hogy fiatal kora ellenére több évtizede fotózik és fut. Ebből a két tevékenységéből adódóan magát futográfusnak nevezi. Mely elnevezés különleges, szokatlan, meglepő, innovatív és telitalálat.
2008 óta számos hazai és külföldi fotópályázaton vett részt, számos földrészen látták fotóit, számos fotós körben igen jelentős díjat, elismerést nyert. (Nem véletlen a szóismétlés! a szerző). Pár számot engedjenek meg eddigi munkásságával kapcsolatosan: Magyarországon 59 fotópályázaton vett részt, leadott fotóinak a száma 105. Külföldi fotópályázatok száma 121, leadott fotói 533 db. Összesen 180 fotópályázat, 704 db fotó. Elismerések: 108 db, itthoni 19, külföldi 89. Még egyszer leírom, Töce negyven éves, húsz éves fotós múlttal. Lehet, hogy Ő lesz a következő Vivien Mayer? Bár az Ő fotói halála után váltak világhírűvé. Vagy Ő korunk Robert Mapplethorpe-ja? Ki tudja. Bár a provokatív stílus nem fedezhető fel, de Töce képeiben van valami elgondolkodtató, valami nüansznyi apróság, mely napokig ott motoszkál a fejünkben.
De térjünk vissza a kalocsai kiállításához, írhatnám egy kiállítás margójára írt sorok következnek. Csak így kicsit közhelyes, de megengedem most magamnak. Ahogy írtam, különleges fotókiállítást láthattunk. Egyrészről, mert Kalocsát és a környékét a magasból, drónnal fotózta meg Töce, olyan perspektívába emelve bennünket látogatókat, akik csak ámultunk, találgattuk, merre járt a drón, hol is van a házunk, mit is ismerünk fel a madarak szemszögéből. A Meszesi úti nyárfasor, a nagytemplom ikonikus alakja szinte mindannyiunk retinájába beleégett. És a tálalás! A fotók keretbe helyezése! Fantasztikus ötlet volt! Régi, kidobott, halott ablakkeretek ölelték, zárták magukba a legújabb fotókat adva nekik új életet, lehetőséget, hogy valaki falán, akár a nappalijában, akár a dolgozószobájában új életre keljen.
Lovass-Nagy Anna