Duna Borrégió

A Duna Borrégiót az alföldi termőtájon található Csongrádi-, Hajósi-Bajai- és Kunsági borvidékek hegyközséginek tanácsai alakították a 2002. év elején.

duna_borregio

A borrégió legfontosabb céljai között a következőket jelölték meg:
– összehangolni a régió szőlőtermelésének, borászatának rövid-, közép- és hosszú távú stratégiáját;
– az EU csatlakozásra való felkészülést;
– a marketing, a piacépítés, a piaci magatartás teendőit;
– a szőlőtermelés, a fajtahasználat, borászati fejlesztés feladatait.

Tagjai között egyaránt találunk borászatokat, kulturális és hagyományőrző tevékenységet folytató magánszemélyeket és vállalkozásokat, önkormányzatokat.

A borrégió tanácsa és a kecskeméti székhelyű hivatal európai pályázati forrásokból segítette az érintett szőlészeti-borászati vállalkozásokat, emellett kézben tartotta a termékleírásokat és több területen segítette a közösségi marketinget.
Az ezredfordulóra világossá vált, hogy a családi gazdaságok és a családi jellegű nagyüzemek képesek a szerencsésebb sorsú borrégiókon tapasztalt modell szerint működni. Kialakultak a modern, ütőképes borfeldolgozó üzemek, letisztultak a tulajdonosi viszonyok, felépültek a termékpiramisok és 2005 óta már nagy mennyiségben piacra kerül a jó minőségű, palackozott alföldi.

A régió szereplői több akciót szerveztek már erejük demonstrálására, hiszen megalakulásuk óta sikeresen bemutatkoztak az Európai Borrégiók Gyűlése (AREV) 2002-ben Magyarországon tartott konferenciáján. Az AREV-nak a Duna Borrégió területéről jelenleg Bács-Kiskun megye a tagja. Kecskeméten a Kunsági Borok Házában a Duna Borrégió Újbor Ünnep keretében a hazai szőlész-borász szakmának és a fogyasztóközönségnek volt alkalma megismerni a régió céljait és kiváló borait, pezsgőit. A régió borászatai a kecskeméti és a szegedi borfesztiválokon jelennek meg nagy számban. A régió húzóereje természetesen az ország legnagyobb borvidéke, a Kunsági. A közel tized akkora Hajós-Bajai lendületesen fejlődik, míg a hajósival azonos méretű csongrádi az újabb és újabb gondokkal igyekszik megküzdeni. Járulékos cél bemutatni, hogy a hungarikum fajták zömének génbankja az Alföldön található. S cél felhívni a figyelmet arra, hogy immár akár több napra is érdemes elindulni bort kóstolni, kirándulni, kikapcsolódni az alföldi szőlősorok közé.

Ideális kiránduló helyszínek közé sorolható, akár több napos itt tartozódásra is a kalocsai kistérség területén elhelyezkedő, Kalocsától 20 kilométerre lévő Hajósi pincefalu, amely 1200 borospincéjével és présházával Európa egyik ékkövének számít. A pincefalu a látogatók számára egyedülálló népi építészeti látnivalókat kínál – szabályos utcákból áll, melyeket a présházak, és az alattuk elhelyezkedő, löszfalba vájt alsópincék alkotnak. A pincékben egész évben 13-15 fokos a hőmérséklet, így kiváló feltételekkel tárolhatóak a borvidék jellegzetes borai – a Cabernet, a Kékfrankos, a Zweigelt, a Kadarka, a Szürkebarát, vagy éppen a Cserszegi Fűszeres.

orbannap620

A hajósi pincék utcái, minden év májusában nyüzsgő tömeggel telnek meg, hiszen ekkor rendezik meg a hagyományos Orbán-napi Borünnepet. Ilyenkor lehet ízlelgetni a finomabbnál finomabb borokat, kóstolni a helyi sváb gasztronómiai ételkülönlegességeket valamint ismerkedni a hagyományokkal.
Mindezek mellett 2011-ben rendezték meg elsőként a „Koccintás 2011” nevezetű játékos megmérettetés, ahol közel ezer borász és borkedvelő koccintott a „Magyarország legkedveltebb borvidéke” címért, melyen Hajós országos összesítésben a második helyezést érte el.

Cikkhez tartozó hivatkozások