Határon innen és túl – ünnepség a Nemzeti Összetartozás Napján

Kilenc éve foglalta törvénybe az Országgyűlés, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója, június 4-e nemzeti emléknap Magyarországon, mellyel kinyilvánították: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Kalocsán is ezen a napon az Asztrik téren felállított országzászló emlékműnél megemlékezést tartottak, melyen rendhagyó módon két beszéd is elhangzott.

Az elsőt Valka Károly, testvértelepülésünk, Kúla alpolgármestere mondta. Emlékeztetett, hogy a trianoni döntés értelében 3,5 millió magyar, köztük félmillió délvidéki került idegen kézre, azonban a hátrányból előnyt kovácsoltak és a megmaradást, a szülőföldön boldogulást választották a vajdasági magyarok. És azóta is arra törekednek, hogy a felnövekvő új generációk megtartsák az anyanyelvet, ismerjék a gyökereket, a közös történelmet. Az anyaország gondviselésének, segítségének köszönhetően megindult egy gazdasági fellendülés is a Vajdaságban, ezáltal az ott élő magyarok számának fogyatkozása is megállt, nem keresnek máshol boldogulást, több gyermeket vállalnak.

Kifejezte örömét, hogy ezen az ünnepen Kalocsán egy határon túli magyar mondhat ünnepi beszédet, utalva arra is, hogy a két testvértelepülésnek immár tíz éve tart az egyre szorosabbá fonódó kapcsolata, együttműködése, mely példaértékű lehet a többi település számára.

Valka Károly után Póli Róbert Reményik Sándor Nagyszalonta és Geszt között című versét mondta el, majd Simon Zoltán önkormányzati képviselő lépett a mikrofonhoz.

Emlékező gondolataiban Trianon összmagyarságra gyakorolt hatását és az általa kijelölt utat szemléltette. Trianon tragédiája máig feldolgozhatatlan nyomot hagyott a magyarság lelkében, eszmék és téveszmék születtek, hogy miért kellett ennek így lennie. Trianon megtörtént. De a magyarság újra talpra állt, mert megvolt a közös akarat. Sokáig beszélni sem volt szabad róla, de mindig éltek olyanok, akik ébren tartották a nemzet lelkiismeretét. A rendszerváltozás után aztán 2010-ben törvénybe foglalták a magyarság államhatárokon feletti összetartozásának tényét, és köszönetet mondtak mindazoknak, akik a magyar nemzet külső hatalmak által történt szétszabdalása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetősé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt önmagára találni, megerősödni. A szónok emlékeztetett arra, hogy mindezért a kormány nagyon sokat tett, kezdve a határon túli magyarok állampolgárságának megszavazásától a gazdasági fejlesztő programokig, vállalkozások támogatásáig, óvodák, iskolák építéséig, családsegítő intézkedésekig. „Bárhol is szülessünk a világban, a közös nyelv, a közös kultúra mindenhol és mindenkor összeköt bennünket, lélekben és hagyományokban egyesítsük újra a szétszakított magyarságot” – summázta a szónok.

A megemlékezés végén az emlékműnél koszorút helyezett el Lakatos Melinda Kalocsa és Valka Károly Kúla alpolgármestere, valamint pártok és civil szervezetek képviselői.