Kalocsán jelenleg a helyi állattartási rendelet szabályozza, hogy az állattartó épületeket milyen távolságra kell elhelyezni egyes épületektől, építményektől. A Bács-Kiskun Megyei javaslatot tett Kalocsa Város Önkormányzatának képviselő-testülete felé, hogy ezt a rendeletét vizsgálja felül.
A hatályos jogszabályi háttér mellett az önkormányzat a haszonállattartás szabályait helyi rendeletben csak meglehetősen korlátozottan szabályozhatja. Ennek egyik lehetséges módja az OTÉK 36.§ (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően: „Az állattartó építmények elhelyezésének feltételeit – a közegészségügyi és az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével – a helyi építési szabályzat állapíthatja meg.”
A mezőgazdasági haszonállat fogalma is vitára adhat okot, meghatározására a 32/1999 (III.31) FVM. rendelet 2.§ a.) pontja ad támpontot, amely szerint „az élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltűeket, hüllőket, és a Magyarországon nem vadászható, vadon élő fajok mezőgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit, valamint a Magyarországon vadászható, vadon élő fajok élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit, továbbá a fogoly, fácán, tőkés réce zárt térben, szárnyasvad állomány utánpótlás céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit,”
Az önkormányzati jogalkotás folyamatában egy új HÉSZ elfogadása rendkívül hosszú folyamat, mivel számtalan egyeztetést igényel és hosszú távú előírásokat tartalmaz, amely változtatása még rövidtávon is jogbizonytalanságot okozhat, és mivel az állattartás, és különösen a haszonállattartás kérdésköre ilyen, a HÉSZ-ben számtalan más előírásoshoz is illeszkednie kell. Figyelembe kell vennünk a lakókörnyezetek elsődleges funkcióit is, és az egyes övezetek kialakításában a nem állattartó lakosság érdekeit is.
A parlament 2012-ben döntött úgy, az önkormányzatok nem korlátozhatják az illetékességi területükhöz tartozó ingatlanokon a haszonállatok számát. Korábban erről maguk a települések dönthettek. A képviselők azonban azt remélték, hogy ha megszűnik a tartási korlát, újra felvirágzik az un. háztáji állattartás. A tapasztalok azt mutatták, hogy nem így történt. Az ország valamennyi településére érvényes egyenszabály leginkább a turisztikailag felkapott vidéki városokban okoz gondot. Ott ugyanis már egyetlen, a háza kertjéből baromfiudvart, sertéstelepet kialakító gazda is bosszúságot okozhat a sok család megélhetését szolgáló vendéglátásnak vagy pihenésnek. Több szakmai fórum, és egyes polgármesterek azon a véleményen vannak: vissza kell adni az önkormányzatoknak azt a jogot, hogy maguk szabhassák meg, településrészenként milyen állatból hányat lehet egy ingatlanon tartani.
A jelenlegi helyi szabályozás némiképpen korlátozza az állattartást az épületekre meghatározott védőtávolságok miatt, ez azonban a lakosság érdekeit szolgálja és a kialakult lakókörnyezetek védelmét. Például kifutó vagy trágyatároló építésének tilalma.
Az új HÉSZ előkészítés alatt van, számtalan szakmai egyeztetést már elkészült, a beérkezett lakossági észrevételeket próbálják figyelembe venni, de a fent említett jogszabályi környezet miatt ennek elfogadása sajnos késik.
A HÉSZ hosszú távra határozza meg a város képet, és annak övezeti szabályait, ezért Kalocsa Város Önkormányzata mindenképpen körültekintően kíván eljárni ebben a kérdésben is, mivel a város jelentős területét érintheti különösen a zavaró hatás miatt, amelyből az utóbbi években már a lakosságnak voltak kellemetlen tapasztalatai.
A képviselő-testület a legutóbbi ülésen azt a határozatot hozta, hogy az új helyi építésügyi szabályzat megalkotása során figyelembe veszi az állattartó épületek kialakítására és védőtávolságok szabályozására vonatkozó településrendezési és építésügyi előírásokat, és ennek megfelelően az újonnan megalkotásra kerülő helyi építésügyi szabályzatban fogja szabályozni.