Ifjúsági koncepció

Az ifjúsági feladatokat elsősorban az önkormányzat intézményeinek, szakembereinek közreműködésével és a civil szervezetekkel együtt kell megoldani. Alapfeltétel a hatékony együttdolgozás, a közös munka. Kalocsán a megoldások érdekében folyó munka folyamatos. Az ehhez rendelt forrást (kulturális, egyéb szabadidős, egészségfejlesztési és ifjúsági tevékenység kiadására) az önkormányzat minden évben elkülöníti a költségvetésben.

Stratégiai cél
Kalocsa város önkormányzatának célja, hogy közvetlenül, intézményein és más civil szervezetein keresztül szoros kapcsolatot fenntartva a regionális, országos és nemzetközi partnereivel olyan életteret, lehetőségeket teremtsen, hogy a Kalocsán élő, tanuló, dolgozó fiatalok jól érezzék magukat a városban, kötődjenek hozzá, s hozzájáruljanak annak fejlődéséhez.

Ehhez kapcsolódó legfontosabb célkitűzések:

– Közösségi aktivitás erősítése.
– A lokálpatriotizmus és a kalocsai identitás kialakítása a felnövő generációkban, ezáltal Kalocsa népességmegtartó erejének növelése.
– A személyiségfejlődéshez való hozzájárulás a különböző életszakaszok igényeinek és lehetőségeinek megfelelően.
– A szabadidő hasznos eltöltése iránti igény megteremtése.

A cselekvési program kulcsterületei

1. Pályakezdés, otthonteremtés

– A pályakezdés szorosan összefügg a családalapítással, az otthonteremtéssel. Törekedni kell arra, hogy a fiatalok munkába állhassanak, hiszen ez fontos biztosítéka lehet annak, hogy letelepedjenek, s később se hagyják el a várost.

– A munkahely komoly itt tartó erő, valamint a már elvándorolt fiatalok „hazatérésének” támogatására is alkalmas eszköz. A munkavállalás igen meghatározó lépés a fiatalok életében, hiszen számukra az önállóság alapvető követelés.

– Ennek eléréséhez szükség van a munkáltatók, az iskolák és az ifjúsági szolgáltatók együttműködésére, a pályaválasztási tanácsadás erősítésére, képzési programokra. Fontos, hogy a munkáltatók is részt vegyenek pályaválasztási tanácsadásokon.

– A foglalkoztatási programba be kell vonni a városban lévő cégeket, vállalkozásokat.

– Nagyon fontos a munkaerő piacra való belépéshez szükséges kompetenciák elsajátításának elősegítése.

– Lehetőségeket kell teremteni diákmunkákra. A fiatalok hajlandóságot mutatnak nyári- illetve idénymunka vállalására.

– Szükséges a pályakezdők folyamatos informálása különböző csatornákon, médián keresztül, fórumokon, képzéseken, találkozásokon.

– Erősíteni kell a munkanélküli fiatalok integrációját célzó kezdeményezéseket.

– A pályakezdés mellett támogatni kell a fiatalok otthonteremtését, az első lakáshoz jutást. Segítséget kell adni azoknak a fiataloknak, akik a városban szeretnének letelepedni, és itt kívánnak családot alapítani.

– Nagyon fontos, hogy támogatást kapjanak azok a fiatalok, akik családot alapítanak. Ehhez szükségük van olyan lehetőségre, amely biztosítja számukra, hogy szülés után munkába állhassanak. Érezzék azt a biztonságot, hogy el tudják tartani gyermeküket.

2. Oktatás, képzés, nevelés

Kalocsa Város Önkormányzata képviselő-testülete az általa fenntartott közoktatási intézmények elé célként tűzi ki:

– Törekedjenek arra, hogy az iskolából kikerülő tanulók ne csak ismeretekkel, hanem azok alkalmazásához szükséges képességekkel is rendelkezzenek. Sajátítsák el a tanulás képességét, így készülve fel az élethosszig tartó tanulásra.

– Az Európai Unió tagjaként tanulóikat fel kell készíteni arra, hogy bármely uniós tagország iskolájában, felsőoktatási intézményében és munkahelyén megállják helyüket.

– Törekedni kell az ismeretek átadásán túl a nevelés szerepének erősítésére is, tudatosítani kell a tanulókban azt, hogy vannak olyan értékek, amelyek bár nem fejezhetők ki pénzben, de az emberi együttélés elengedhetetlen feltételei. E téren fel kell készíteni a fiatalokat a problémákkal való szembenézésre is. Tanuljanak meg pozitív emberi választ adni esetleges kudarcélményeikre a pótcselekvés (pl. kábítószer) helyett.

– A tudatformálásban törekedni kell az emberi szabadságjogok, saját és családja identitása, nyelve és kulturális értékei iránti tisztelet, a nemzeti és más kultúrák elfogadásának belső értékrendbe történő beépülésére.

– Mindennapi élő gyakorlattá kell tenni a modern polgári demokrácia követelményeit és játékszabályait. Figyelemmel kell lenni arra, hogy az iskola nemcsak a központilag (is) meghatározott ismeretanyag átadásának színtere, hanem egyben az hely is, ahol a jövendő generációk elsajátíthatják a jogok és kötelezettségek gyakorlását is.

– Az oktatás-nevelés legyen gyermekközpontú, amely figyelembe veszi a gyermek- és diákjogok maximális érvényesítését, lehetőséget biztosítva az értékek közvetítésére, a gyermekek és fiatalok harmonikus testi és érzelmi fejlődésére.

– Erősíteni kell az iskola szolgáltató-intézmény jellegét, de elejét kell venni a parttalan befolyásnak.

– Fel kell készíteni a tanulót arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiség és vallási csoport közötti barátság szellemében tudja vállalni az élettel járó mindenfajta felelősséget.

A célok elérése érdekében Kalocsa Város Önkormányzata képviselő-testülete a nevelési-oktatási intézményei számára az alábbi feladatokat határozza meg:

a) A képességfejlesztés érdekében:

– A szükséges lexikális ismeretek elsajáttítatása mellett alakítsák ki a tanulókban a tanulás, az ismeretek önálló megszerzésének képességét.

– A tanulókat aktívan vonják be az ismeretszerzés folyamatába.

– Kiemelten foglalkozzanak a tehetséges és a hátrányos helyzetű tanulókkal.

– A középiskolákban az érettségi vizsgára való felkészítésnek olyan szintűnek kell lennie, hogy az lehetővé tegye a felsőfokú iskolai tanulmányok bárhol történő sikeres folytatását.

– Az általános iskoláknak is biztosítaniuk kell a tanulmányok bárhol, így külföldön történő folytatását is.

– A szakképzésben olyan szintet kell elérni, amelynek elsajátításával piacképes munkaerő lehet a végzett fiatal.

– A város oktatási intézményei építsenek ki gyümölcsöző kapcsolatokat a Tomori Pál Főiskolával.

b) A nyelvtudás megszerzése érdekében:

– A nyelvoktatást kell erősíteni, törekedve arra, hogy – a nyelvizsgák és a nyelvi érettségi vizsga mellett – mindenki szerezze meg azt a használható nyelvtudást, amely lehetővé teszi a munkavállalást az uniós tagállamokban.

– Szorgalmazza a nyelvoktatás intenzívebbé tételét (emelt óraszám, nyelvi előkészítő osztály indítása).

c) Az érzelmi intelligencia fejlesztése érdekében:

– Növelni és erősíteni kell az osztályfőnök szerepét.

– Erősíteni kell a mentálhigiénés nevelést.

– A tanár és diák közötti bizalmi kapcsolat helyreállítása.

d) A jogismeret és joggyakorlás érdekében:

– Az iskolai diákönkormányzatok segítése.

– A diákok bevonása az iskolai döntésekbe, a tanuló legyen aktív szereplője az iskolai munkának.

e) Erősíteni kell a nevelési-oktatási intézmények szolgáltató jellegét:

– Az átjárhatóság biztosítása, nemcsak városi, hazai,hanem uniós keretek között is.

– A szülői szervezetek gyakorolhassák a törvényben meghatározott jogaikat, a szülő valódi partner legyen a nevelésben.

– Törekedni kell, a tanulók integrált oktatására-nevelésére.

– A középfokú oktatás intézményeinek fel kell készülniük a tankötelezettség 18. életévig tartó kiterjedésére. Az intézmények új pedagógiai programjának meg kell fogalmazni ennek stratégiáját.

– Ki kell építeni és működtetni kell az önkormányzati és intézményi minőségirányítási rendszert.

– Az intézményeknek törekedniük kell az erőforrásokkal való hatékony, költségtakarékos gazdálkodásra.

– A település vonzóvá tételéhez, valamint a fiatalok helyben tartásához az egyik legfontosabb feltétel a magas színvonalú oktatás és képzés biztosítása.

– Minden fiatal számára garantálni kell az oktatás hozzáférhetőségét.

– Szükséges egy helyzetfelmérés a diákok körében az intézményekkel kapcsolatos elégedettség vagy elégedetlenség fokáról, ennek okairól.

– A fiatalok számára nagyon fontos, hogy tisztában legyenek a piac elvárásaival, hiszen ez segítheti őket a képzési területeken való eligazodásban. Szakemberek bevonásával lehetőséget kell teremteni a minél szélesebb körű tájékozódáshoz. Hatékonyak a különböző fórumok, előadások, tanácsadások, ahol a fiatalok átfogóbb képet kaphatnak a munka világáról. Ennek érdekében törekedni kell egy pályaválasztási-, pályaorientációs tanácsadói hálózat kiépítésére.

– Támogatni kell a nemzetközi ifjúsági és szakmai együttműködési formákat, az ifjúsági cseréket, a testvérvárosi kapcsolatokat, és ezek hálózati szintű együttműködését.

– Hangsúlyossá kell tenni a fiatalok bekapcsolását a nemzetközi folyamatokba, az informális és a nem formális oktatás (külföldi önkéntes munka, csereprogramok) elterjedését és elismerését.

– Hangsúlyt kell fektetni a művészeti közoktatásra, mint a személyiségfejlesztés egyik fontos eszközére.

– Napjainkban kiemelt területek az idegen nyelvi és számítástechnikai ismeretek, ezért fontos ezek magas színvonalú oktatása, az ezekkel kapcsolatos különböző tanfolyamok, iskolán kívüli képzések.

– Ahhoz, hogy a fiatalok később alkalmazni tudják a tanultakat, és szakmájukban helyt tudjanak állni, elengedhetetlen a szakmai gyakorlat. Sok esetben hátrányban vannak a pályakezdő fiatalok, mert nincsen szakmai gyakorlatuk, tapasztalatuk. Ez egy ördögi kör, hiszen ha nem kapnak lehetőséget, nem is tudnak gyakorlatra szert tenni. Ennek érdekében ki kell bővíteni a gyakornoki rendszert, és lehetőséget kell biztosítani a diákoknak, hogy tudásukat a gyakorlatban is próbára tehessék, jártasságot szerezhessenek.

– A halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő, az oktatási rendszert elhagyó fiatalok esélyegyenlőtlenségének csökkentése érdekében ki kell dolgozni egy prevenciós, fejlesztés alapú programot. A hatékonyság érdekében fontos a jól működő jelzőrendszer kiépítése, amely segíthet a problémával küzdő fiatalok felkutatásában, és a segítségadásban.

– Támogatni kell a fiatalok továbbtanulását segítő ösztöndíj rendszert.

– A hatékony együttműködés érdekében ki kell építeni az ifjúsággal foglalkozó szakemberek közötti kapcsolatrendszert a hatékony együttműködés érdekében.

– Nagyon fontos lenne a főiskolás hallgatók aktív és szervezettebb bevonása a városi ifjúsági munkába.

– Kiemelt cél elérni, hogy a fiatalok hallassák hangjukat, részt vegyenek az őket érintő döntések meghozatalában. Ennek elérése érdekében fejleszteni kell a diákok állampolgári jogokkal, társadalomismerettel kapcsolatos képzését. Az iskolákban és a városban működő diákönkormányzatokat, mint az ifjúsági közösségi fellépés lépcsőfokait támogatni és segíteni kell.

3. Egészség és sport

– A testi, szellemi egészség a legfőbb érték, ezért kell erősíteni ennek tudatosabb megjelenítését. Tudatosítani kell a fiatalokban, hogy mennyire fontos az egészségük megőrzése, a betegségek megelőzése, az optimális fizikai állapot fenntartása.

– Szükséges az egészséges életmódra nevelés már egészen fiatal kortól kezdve.

– Fejleszteni kel a gyermek- és oktatási intézmények egészségmegőrzést, prevenciót szolgáló tárgyi, személyi pénzügyi feltételeit.

– Meg kell nyerni a médiát az egészséget támogató alternatívák terjesztésére.

– A sportolás amellett, hogy az egészségmegőrzés szempontjából is kiemelten fontos, alternatíva a káros szenvedélyekkel és a csellengéssel szemben, éppen ezért kell széleskörű lehetőséget biztosítani a sportolásra, mozgásra, testedzésre.

– Népszerűsíteni kell a sportot, a tömegsportot, hiszen köztudott dolog, hogy a sportolás javítja az egészségi állapotot. Ehhez szoros együttműködésre van szükség az iskolák, sportegyesületek és a civil szervezetek részéről. Hatékony kommunikációt és információáramlást kell biztosítani ahhoz, hogy a fiatalok jól értesültek legyenek a sportolási lehetőségekkel kapcsolatban.

– A sportterületeket nyitottá kell tenni a diákok számára a tanítási időn kívül is.

– A város több helyszínén kezdeményezni kell sportszerek, sportpályák létrehozását, a már meglévők karbantartását, biztonságossá tételét, szükséges felújítását, korszerűsítését. Programokkal, rendezvényekkel, bajnokságokkal kell bevonni a fiatalokat a mozgásba.

– Támogatni kell a gyógytestneveléssel foglalkozó szervezeteket.

– Támogatni kell a városban működő kábítószer, alkohol és dohányzás elleni programokat, kezdeményezéseket.

– Szükséges egy városi egészségnevelési koncepció kidolgozása, elfogadása és érvényesítése.

– Az egészséggel kapcsolatosan meg kell említenünk a szenvedélybetegségeket és azok veszélyeit a fiatalokra nézve. Az utóbbi években ez a korosztály egyre inkább ki van téve a drogokkal kapcsolatos veszélyeknek.

– Az első kipróbálási adatok jelzik, hogy a serdülőkori drogfogyasztás olyan probléma, amely átlép mindenféle szociokulturális, földrajzi, gazdasági, faji és etnikai határon. Az elmúlt években a 15-19 éves fiúk körében megtízszereződött, a lányoknál több mint hatszorosára nőtt a drogfogyasztás. Emelkedett a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények aránya is, különösen a kábítószer-kereskedelem és a pénzmosás. Ezért a kormány programjában kiemelt prioritásként kezeli a kábítószer-fogyasztás visszaszorítását. A kalocsai fiatalok körében készített felmérés kimutatta, hogy a megkérdezettek 20% már kipróbált valamilyen kábítószert (a lányok közül 2,4%-kal több).

– Kalocsa Város Önkormányzata felismerve a kábítószer fogyasztás veszélyét az egyénre, a közösségre és a társadalom egészére, döntött a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) létrehozásáról.

– A KEF „A Nemzeti drog stratégiai program” megvalósításának helyi szerve, melynek munkáját a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) koordinálja. A sport a közvélekedésben, mint az egészséges élet szimbóluma jelenik meg, amely magától értetődően kivédi a deviáns magatartásokat, így a droghasználat megjelenését is. Emiatt is következik az a tény, hogy a sportnak protektív hatását feltételezzük és nem gondoljuk, hogy ez a közeg kockázati tényezőként szerepel a droghasználat kialakulásában. “A sport legyen a szenvedélyed, drog nélkül tisztán” szlogent a sport és drogpolitika egyaránt évek óta használja. Tagadhatatlan, hogy a kábítószer-fogyasztás, s a függőség kialakulásának veszélye különösen azon fiataloknál fenyegető, akik úgymond nem találják helyüket a világban. A drogok kipróbálásának okai között a fiatalok szerint az első helyen szerepel az élménykeresés. Ne feledjük persze azt sem, hogy a kábítószerek kipróbálásának jellegzetes oka a kortárshatás is. Az emberi kapcsolatok a legtragikusabb élethelyzetek megteremtői, de feloldói is lehetnek egyben.

4. Szabadidő eltöltése

– A fiataloknak lehetőséget kell teremteni szabadidejük hasznos eltöltéséhez. Olyan kezdeményezéseket kell támogatni, amelyek segítik önkifejezésüket, kreativitásukat. A szabadidő hasznos eltöltése egyben alternatívát is jelent egyéb káros, nem kívánt időtöltési formákkal szemben. Éppen ezért szükséges a fiatalok számára elérhető rendezvények, koncertek, tanfolyamok, táborok, kulturális rendezvények, közösségi programok szervezése.

– Ki kell bővíteni a szabadidő eltöltési lehetőségeket, a csellengő fiatalokat be kell vonni különböző programokba.

– Ahhoz, hogy ez a korcsoport megfelelően tudjon tájékozódni, hozzáféréseket kell biztosítani számukra. Ki kell bővíteni azokat a helyeket, ahol internetes szolgáltatásokat tudnak igénybe venni.

– Hasznos lenne a különböző intézmények és szervezetek programjainak ismertetése érdekében egy közös éves programterv és rendezvénynaptár elkészítése és ingyenes terjesztése.

– Nagyon fontos az információ gyors áramlása, amelyben segítene az internet szabad hozzáférhetősége. Általános információs kiadványokat kell szerkeszteni és ingyenesen terjeszteni.

5. Társadalmi tevékenység, érdekképviselet

– A fiataloknak nem arra van szükségük, hogy mások képviseljék érdekeiket, vagy hogy mások oldják meg helyettük a problémáikat. Sokkal inkább arra, hogy eszközöket kapjanak erre, hogy önszerveződési lehetőségek birtokába jussanak, és ezzel élni is tudjanak.

– Az önkormányzat támogatja a politikai pártoktól független és a vallási elkötelezettségektől mentes ifjúsági szervezetek létrejöttét, működését.

– Fontos, hogy a fiatalok megtanulják az érdekérvényesítés megfelelő formáit. Megfelelő fórumokat kell biztosítani arra, hogy a fiatalok hallathassák a hangjukat. A helyi kezdeményezéseket támogatni kell.

– Fontos a fiatalok bevonása az őket érintő kérdésekbe. Erősíteni kell bennük az önszerveződésre, a közéletiségre való igényt.

– Egyre nagyobb szerepet kap az iskolai diákönkormányzatok mellett a városi diákönkormányzat, a kalocsai Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat. Ebbe a szervezetbe a képviselők, valamint a polgármester választás útján kerülhet be. A választási program kapcsán a diákok alapos ismereteket kapnak a választási rendszerekről, a demokrácia intézményéről. A városi diákság bevonása a városi közélet vérkeringésébe igen hasznos. A Gyermek-, és Ifjúsági Önkormányzat számos programot, vetélkedőt, bemutatót, koncertet szervez a város fiataljainak.

– Ennek a diákokból álló önkormányzatnak a munkáját segíti a 2005 óta dolgozó helyi ifjúsági referens, aki segíti a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat programjainak, szervezéseinek és ötleteinek megvalósítását.

– Szakmai képzéseket és táborokat szervez, csapatot épít, kapcsolatot épít a többi települési ifjúsági önkormányzattal, illetve a Gyermek- és Ifjúsági Önkmormányzatok Társaságával.

– Kapcsolatot tart a helyi oktatási intézményekkel, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal, a Polgármesteri Kabinettel, a Humánerőforrás Bizottsággal, a Művelődési és Sportosztállyal, valamint egyéb ifjúságot segítő szervezetekkel.

– Az ifjúság részvételével olyan partneri viszony alakulhat ki a fiatalok és a felnőttek társadalma között, mely a kölcsönös előnyök alapján a másik felet erőforrásként és nem problémaként kezeli.

6. Közösségi tér

– A megfelelő, hatékony ifjúsági élethez közösségi tereket kell biztosítani, ahol a fiatalok tartalmas kikapcsolódási lehetőséget kaphatnak.

– A már meglévő közösségi tereket fejleszteni kell, és újakat kell létrehozni, ezzel is segítve, hogy a fiatalok megtalálják a helyüket, ahol aktívan és hasznosan tevékenykedhetnek. Ezeknek a tereknek a működtetésével lehetőség nyílik arra, hogy a fiatalokat elvonjuk az éjszakai szórakozóhelyektől, a csellengéstől.

– Szükséges olyan ifjúsági közösségi ház kialakítása, ahol információs és tanácsadó szolgáltatások, könyvtár működik, és ahol megrendezésre kerülhetnek a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló közösségi programok.

– Lényeges, hogy az oktatási, nevelési intézmények ifjúsági tereit, sportpályáit tanítási időn kívül is, egyedi feltételek mellett a fiatalok rendelkezésére kell bocsátani.

– A már meglévő közösségi tereket karban kell tartani, fejleszteni, korszerűsíteni kell.

7. Kommunikáció és média

– Napjainkban a médiának komoly befolyásoló szerepe van, s ezt arra kell felhasználni, hogy hatékony kommunikáció jöhessen létre a fiatalok felé.

– A média segítségével pozitív értékeket kell közvetítenünk a fogékony korosztály számára.

– A hatékony információszolgáltatás egy nagyon fontos kérdés, melynek alapvető követelménye, hogy az információt ott kell elérhetővé tenni, ahol a fiatalok idejük nagy részét töltik. Ezt a korosztályt el kell érni és meg kell szólítani. Erre a célra kimondottan alkalmas lenne egy olyan szerkezetű ifjúsági portál, ami az információszolgáltatáson túl folyamatosan frissülő tartalmakkal, illetve közösségi funkciókkal napról-napra visszacsalogatja a fiatalokat az oldalra.

– Lehetőséget kell adni a fiataloknak a véleménynyilvánításra, ehhez biztosítani kell számukra a megfelelő kommunikációs csatornát.

– Ösztönözni kell a fiatalokat, hogy a média segítségével kifejezhessék magukat. Írjanak, készítsenek saját újságot, műsorokat, rádiós műsorokat.

8. Speciális programok, ifjúsági projektek

-Támogatni kell minden olyan programot, amely a fiatalok fejlődését, életminőségük javítását szolgálják.

– Olyan rendezvényeket, programokat, előadásokat kell szervezni, amelyek az ifjúsági bűnmegelőzést szolgálják.

– Biztosítani kell a hátrányos fiatalok esélyegyenlőségét.

– Támogatni kell olyan programokat, amelyek az iskolarendszerből, a munka világából kikerült fiatalok visszavezetését segítik.

– Fejleszteni kell a kommunikációs hálózatot, hiszen nagyon lényeges a széleskörű tájékoztatás.

– Létre kell hozni egy olyan szakmai adatbázist, ahol a városban futó ifjúsági projektek, valamint az ifjúsággal foglalkozó szervezetek bemutatásra kerülnek. Ezeket az adatokat közzé is kell tenni, meg kell jelentetni.

– Támogatni kell az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatásokat.

– Támogatni kell a speciális nevelési igényű gyerekek képző-fejlesztő programjait.

– Népszerűsíteni kell az ifjúságnak szóló programokat, rendezvényeket. Rendkívül hasznos kezdeményezés a Székelykeresztúr és Kalocsa között 2000. november 3-án aláírt partnervárosi szerződés. A két település közötti fejlődő kapcsolatot a gyerekek képviselik azzal, hogy a kalocsai önkormányzat támogatásával nyaranta minden 6. osztályos kisdiák egy hetet tölt Erdélynek ebben a páratlan szépségű részében, ahol a legfontosabb történelmi emlékhelyeket látogatják végig. Fantasztikus élmény és érzés mind a gyerekek és kísérő tanáraik, mind az ottani emberek számára, amikor felcsendül a magyar, majd a székely himnusz.

Összegzés

Az ifjúságpolitikai koncepció megvalósításához feltétlenül szükség van a különböző szintű együttműködésekre.

Törekedni kell arra, hogy a városban, a döntésekben helye és szerepe legyen az ifjúságnak.

A stratégiának célja, hogy a települést vonzóbbá, lakhatóvá tegye a fiatalok számára. A koncepciónak arra kell irányulnia, hogy a város megfelelő környezeti feltételek jelentsen a felnövekvő fiatal korosztály számára. Ennek a csoportnak nagyon fontos szempont, hogy életviszonyaik kiszámíthatóak legyenek, hogy a felmerülő problémáikkal szakértői segítséghez fordulhassanak.

Kulcskérdés, hogy azokat a feladatokat, melyeket az ifjúság önszervező módon meg tud oldani, ne ellássuk, megoldjuk helyettük, hanem elsősorban a hozzájuk szükséges feltételeket, mintegy mankót biztosítsuk számukra.