Történeti örökségünkön belül az épített örökségnek kiemelt szerepe van. Az épített örökség a kulturális örökségnek a mindennapok számára a legkézzelfoghatóbb emlékanyaga. Amit tökéletessé emel a természeti örökség, melyben szintén igen gazdag Kalocsa és környéke.
Népművészeti Ház/Tájház
Gábor Lajos (1886-1947) festőművész javasolta, hogy a mezőkövesdi Matyó Ház mintájára Kalocsán is rendezzenek be egy jellegzetes Kalocsa környéki parasztházat, amit kalocsai népművészeti motívumokkal díszítenek és a berendezése is eredeti. 1935-ben a város, állami és megyei támogatással, megvásárolt egy házat a Béres (ma Tompa Mihály) utcában.
A ház átalakításához május végén fogtak hozzá, és 1936. június 7-én adták át ünnepélyes keretek között.
Az épület átalakítását és díszítését kalocsai és Kalocsa környéki paraszt mesterek és pingáló asszonyok végezték. A hagyományos háromosztagú ház „partos” ház volt. A belvizek és gyakori árvizek elleni védekezésül körülbelül 1 méter magas földhányásra építették. Vályogból épült a ház, amely télen a meleget tartotta, nyáron pedig hűvöst adott. A tetőt náddal fedték. A kéményen kereszt látható, mely messziről hirdette, hogy a házban római katolikus család lakik.
Fotó: Rimai Edit
Gábor Lajos 1952-ben hagyta a városra, a mai múzeum épületét. Az épület 1955-ben a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet kezelésébe került és tájmúzeumként működött tovább. 1978. júliús 22-én felavatták a ház udvarán Kátay Mihály (1935−) tűzzománc művész Délibába c. alkotását. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1995-ös feloszlása után a ház a Korona-Tours utazási iroda kezelésébe került, amely, megtartva az épület tájmúzeumi jellegét, szintén idegenforgalmi célokra hasznosította.
A lakóépület első három helyisége eredeti formájában mutatja be a régi paraszti életet, míg a valamikori kamra helyén kiállítás keretében kísérhetjük nyomon a kalocsai népművészet fejlődését.
Cím: 6300 Kalocsa, Tompa Mihály utca 5.
Nyitva tarás: Április 15-től és Októberben minden nap 10:00 – 16:00, Május 1. – Szeptember 30. között minden nap 10:00 – 17:00
Schöffer-torony
A Malatin téri autóbusz-pályaudvar előtt álló, Chronos-8 nevű fénytorony Schöffer Miklós szobrászművész tervei alapján készült 1982-ben az ÉPGÉP V. közreműködésével.
A fénytorony váza négy darab 23 méter magas acéloszlop, melyek között az oszlopok kör alakú, emelt talapzatán öt darab nagy fényszóró, a torony négy homlokzati síkján 23 db színes, kisebb méretű fényszóró található, melyek 49 db 80 és 60 cm átmérőjű forgó tükrökre vetítik fényüket.
A forgó tükrök közül 40 db motorral meghajtott, 9 db pedig szabadonfutó. A fényszórók be- és kikapcsolását, valamint a tükrök forgását a torony melletti közút gépjárműforgalmának zaja irányítja hangérzékelők és számítógép közvetítésével. A fénytornyot 1982. november 26-án avatták fel.
A torony sajnálatos módon már 20 éve nem működik. Kalocsa Város Önkormányzata nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a torony régi fényében tündököljön. Épp ezért a Schöffer-centenáriumra, 2012 szeptemberére a világítást megjavítatta. Amit az ünnep estéjén tekinthettek meg először a lakók. A torony teljes felújítása, és ismételt elindítása azonban még várat magára.
Érsekkert
Kalocsa gyönyörű természeti örökségének része a város közepén található Érsekkert.
A Kalocsai Érseki Palotához tartozó kertet az 1790-es években Kollonich László érsek kezdte el kialakítani az épület terepszintjétől jóval alacsonyabban fekvő sáros, vizenyős, zsombékos területen.
Az U-alakú kastély előtt, valamint a belső udvarban szimmetrikus barokk kert található. A mélyebben fekvő hátsó területen kialakított park feltehetően franciakert volt eleinte, ezt tanúsítja Oszvald Gáspár, a váci püspöki uradalom piarista építési igazgatója, a Főegyházmegyei Levéltárban őrzött francia kerttervrajza, majd fokozatosan angolkertté alakul át.
Fotó: Baranyai Balázs
A kert sorsát Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek (1867-1891), aki botanikusként a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Bizottságának is a vezetője volt, különösen a szívén viselte. 1930 körül a hátsó parkrészt egy két méter magas kerítéssel kettéválasztották, és megnyitották a város lakossága előtt, mely kellemes sétára és kikapcsolódásra nyújt lehetőséget.
Meszesi Duna-part
Kalocsa várostól öt kilométerre kanyarog Európa nagy „kék országútja”, a Duna, mely nyáron békés strandjaival, éttermeivel, sörözőivel várja az idelátogatókat.
A Duna-parton található két nemzetközi hajóállomás több száz úszó szállodát fogad, és az utazási irodák gondoskodnak a hajón utazók szárazföldi programjairól is – városnézés, idegenvezetés, autóbusz stb.
Az ideérkező vendégek a Duna-parton lévő információs irodában kaphatnak felvilágosítást a programokról. Egy nyertes pályázatnak köszönhetően 2012 májusában elkészült az önkormányzat tulajdonában álló csónakház és üdülő épületegyüttes korszerűsítése és akadálymentesítése.
Emellett a kishajók és csónakok biztonságos vízrebocsátás érdekében elkészült a kedvtelési célú kikötő, melynek fő elemei a csónakleeresztő rámpa és a kishajók ideiglenes tartózkodását segítő úszóponton. A projekt keretében a turisták által is használható kerékpárok és kajakok kerültek a Duna-partra.
Bakodpuszta Lovascentrum
Alig száz kilométerre Budapesttől, szinte az ország geometriai középpontjában, a kunsági puszta és a kalocsai Sárköz határán Bakodpuszta várja a természetes környezet rajongóit. Az 51-es főközlekedési úton Dunapatajt elhagyva a 108. kilométerkőnél magánút vezet a közeli Bakodpusztára, amely Dél-Magyarország egyik legszebb turistacentruma.
A közel kétszáz hektáros területen olyan ritka őshonos állatfajtákkal találkozhatnak, mint a honfoglalás kora óta ismert magyar szürkemarha, mangalica konda, racka juh, vagy éppen a gyermekek kedvencei, a szemtelenül „követelőző” szamárcsikók.