Izgalommal vártam Fábián Janka könyvbemutatóját, amelyet a könyvtárban tartottak. Azért voltam rá nagyon kíváncsi, mert olvastam arról, hogy milyen nehezen sikerült elérnie azt az elismerést, amellyel jelen pillanatban is rendelkezik. Az írónő elmondta, hogy hosszú út vezetett az ismertségig. Sok ajtót csaptak az arcába, sokan visszautasították, de ha az ember elég kitartó és türelmes, akkor eljuthat ide.
A könyvbemutatón sok érdekes dolog elhangzott a könyveinek keletkezésének körülményeiről, és az írónői pályafutásának előzményeiről. Elmesélte, hogy kiskorában a nagymamája sokat mesélt neki és családjának, és mindig ugyanazt a mesét szerették volna hallani, mert sohasem hangzott el kétszer ugyanúgy. Azt is elmondta az összegyűlt nézőknek, hogy az írói neve is a nagymamája után keletkezett.
Mesélt nekünk arról, hogy könyveihez miként gyűjt ötleteket és anyagot. Fábián Janka könyvei a képzeletéből pattannak ki, de mégis beleépíti a valóságos, történelmi eseményeket. Könyveinek megírásának első mozzanata, a történelmi kor megtalálása. Utána jöhet a szereplők és a cselekmény vázlatos kigyűjtése, és a különböző történelmi események összegyűjtése, amelyeket beleépíthet a könyveibe.
Beszélt még a könyvírás menetéről. Az írónő január környékén elkezdi megtervezni a történetet, majd belefog az írásba. A könyv maga nyár végére elkészül, és azután következhet a lektorálás, tördelés és egyéb nyomdai munkálatok ide-oda dobálózós, hosszadalmas folyamata. A könyvek általában október-november környékén készen állnak végre, hosszú idő után arra, hogy a kedves olvasók kézbe vehessék, és átbújhassák őket.
(Póli Matilda)